A MÁV annak idején sokat áldozott a természetjárás népszerűsítésére. Utazgassunk hazánk földjén kiadványa (1931) ma is megállná a helyét. A példamutató szépséggel felújított vasútállomásra megérkezve már indulhatunk is városnézésre. Információt szinte lehetetlen szerezni, így sacra irány a belváros. Tovább >>>>>

Marhára szürke a helyzet a pecsétverő, aláírogatók világában. Kitört a pánik 50 szürke marha miatt, amelyek tkp. tehenek :)) Azért mert marházzák őket még öntudatos, de befolyásolható háziasított állatok. Kedves barátunk felvételén is jól felismerőek, a cikben pedig eredeti angol nyelven tájékozódhanak a közhivatal ENTER-huszárok....  Folytatás >>>>

Amerika keze mindenben benne van! A kertünk felé vezető út mellett egy érdekes fa keltette fel a figyelmemet. Kisebb kutakodás után a nyomára bukkantam a bőven és beszédesen becézett: narancseper vagy narancseperfa, oszázsnarancs, majomagy, lócitrom, alias Maclura pomifera fának.  Bővebben >>>>>

A gyarmatosításból eredően rengeteg új növény támadott meg minket az elmúlt ötszáz év alatt. Jelentős részük kifejezetten emelte mindennapi étkezésünk színvonalát és biztonságát.  Krumpli, bab, kukorica, rizs nélkül igen lapos lenne az étrend. Ezekre jön a tél és végük, de vannak honfoglaló növények is: ebből legismertebb az akác. Napjainkban is sok támadás éri, de azt hiszem, okosabb lenne, ahol csak lehet minőségi fatömeg termelésre fogni. Tovább >>>

  A többnapos szélvihar eredményeként a házunk mellett álló egyik akácfa nekitámaszkodott a szomszéd háznak. Szerencsére így nem dült le, kárt nem okozott. A kihívott tűzoltók gyakorlott beavatkozással a földre segítették, majd hamarosan fel is darabolták. A sikerdíjas fotó és video nem adatott meg, mivel mindkét gépünk bemondta az unalmast.  Tovább >>>>

   A második világháború eredményes felszámolásának legeredményesebb része a robbanószerek lehetőség szerinti felkutatása, megsemmisítése és a nem robbanó anyagok összegyűjtése. Az első része a napisajtó hírei szerint azóta sem ért véget, nap mint nap találnak életképes robbanószerkezeteket.  Tovább >>>>>

A rejtői hagyományok szellemében tudósítva: Kedves Tiszaföldvár szerkesztőtársunk invitálására évközbeni találkozót tartottunk Tiszaföldváron. A megjelent csapat várkönyv.lap.hu alias Civertan, interaktív tábla, csobánka, kutya, ezoterika, quad, honosítás, női vállalkozó, autómentés, és jómagam az életmentés. Az igen finom gulyás ebben a kondérban készült, de mellette töltött tök, számtalan sütemény, csemege stabilizálta kilóinkat, amit a fagylaltszerző kirándulásunk sem tudott érdemben csökkenteni. Akit kihagytam, az jelezze, mert nem tudtam azonosítani egy általa szerkesztett lap.hu oldallal. A társaság aktivitását jól jelzi, bár nem számoltam meg, ~ 303  lap.hu a kis csapat termése :)

Az ebből eredő széleskörű tájékozottság eredményeként kevés téma volt, amit nem érintettünk. Mindenki kíváncsian tekintett a nyárvégi találkozónk elé, ahol majd újra találkozhatunk régi kedves ismerőseinkkel. Addig még elég sokat kell aludnunk, de az idő nekünk dolgozik.

Gondolkodom tehát vagyok mintájára nyugodtan kijelenthetem: Raklapozom, tehát vagyok, sőt raklap.lap.húzom, ezáltal mégjobban vagyok! Már lassan van egy raklap lap.hu oldalam, de még mindig van egy pár ötletem, pedig a laphu oldalak mennyisége már lassan konténerben mérhető. Egységrakományképzési módszerekkel már csinos kis virtuális rakomány hozható ki belőle, mivel a feldolgozott témák körbe érik a földet, egy google map a lap.hu pöttyökkel igen szép látvány lenne. Amennyiben a családfa alakú megoldást választanánk egy eléggé terjedelmes ábrát kapnánk.

Miért éppen raklap - ha az erdő fohászából idézünk:

Ha megrakom raklappal a szekerem, tetejébe a babámat ültetem

Az arculatváltogatás nemes hülyesége elérte a kedvenc hölgyünket is. Ezt a nagyapám sem értené, pedig sokat megért ifjabb korában. Ha feltámadna, csodálkozna, mint a soproni restin. Valószínűleg linkek ezrei lettek elérhetetlenek, amelyek az Elvira valamely aloldalára mutatnak:  induló - célállomás,  menetrend Mindez csupán azért mert valami hatalmas ötlettől vezérelve valaki a Hstart személyes bigyójává fokozta le, benyomva egy dobozkába, a kezdő oldalon.

A régi traubi reklámból kiindulva: "ELVIRÁT akarunk!!!!!

Azért emlékül legyen itt a világszerte ismert és immár hiába keresett logó örök emlékül.

 És a fejlődésének története, "a neten mindenki nyomot hagy maga után" jegyében.

Volt a Volt Sopronban - mint egyszerű városlakó nyugtázhatom: eléggé száraz volt. A felhővilág erre az időre felfügesztette az osztogatást, pedig az előző napokban volt épp elég áldás. A kedves vendégsereg hangyaösvényei behálózták a várost, ki-ki étel-ital után kutatott, vagy csak egyszerűen élvezték a száraz időt, üldögéltek, pihengettek ahol tudtak. Beszélgetve nehányukkal, elmondták, hogy ~ 60 000 forintos beruházást jelent egy ilyen részvétel. Így felmerül a kérdés mi tetszet és mi nem nekik a városban.

Ami negatíve látható: volt a buszválalat gyenge teljesítménye (jegykiadás), információs táblák hiánya ( a csapat jó része a Jerevánon landolt), az állomási aluljáró több évtizedes hiánya a fél város megkerülésére késztette a népes vendégsereget. Már az utolsó balatoni faluban is jobb a helyzet!