A faépítészet miatt többnyire oszlop kéményről van szó. De már ez is tartalmaz néhány eredeti elemet: a mennyezetnél megvastagítják a tűzveszély csökkentése végett, beiktatnak előtte egy kéményelzárót, a meleg visszatartására és a tető fölött csinálnak rá egy gallért a víz távol tartására. Ahol a kemence tetején van az ágy, ott ismerik a hideget igazán. Így nem meglepő, hogy még a kéményt is beállítják a hőleadás szolgálatába. Így két legyet ütnek egy csapásra: A sparhelt öntvény lapja rögtön ontja a meleget, a háromutas járat meg kigyűjti a maradékot, hogy ne szökjön meg a kéményen.

A háromjáratos kémény lehet, hogy nem igazán felel meg a mai szabványoknak, de a hideget ez nem igazán érdekli. A rajzokat tanulmányozva három megoldás különíthető el. 

Oszlopkémény elé építve a tűzhely a háromjáratos résszel, a kémény a tűzhely része, van egy háromjáratos kémény és abba csatlakozik a tűzhely.

Oszlopkémény elé építve a tűzhely a háromjáratos részel  lehet félig cserépkályha kinézetű, mint a mellékelt képen. De cserépkályhás tudás hiányában elkészíthető az egész téglából is. Ugyan nálunk szokatlan ez a megoldás, de igen célszerű. Sok embernek van hagyományos fűtésű kisebb hétvégi háza, ahová megérkezve jó lenne gyorsan egy kis meleg, ott alvás esetén pedig hőntartás éjszakára.

Erre sikerült találnom egy jól dokumentált megoldást, ahol jól követhető a kezdés és a további építés menete és mindez részletesen egy videón is.

A tél egyik jó oldala, hogy készülünk a tavaszra. A gyümölcstermést értékelve itt az ideje, hogy legyen egy jó hatásfokú aszaló is a kertben. Mivel valószínűleg jövőre is süt a nap, így adott a napkollektoros megoldás. Kezdésként a sörös doboz újrahasznosítás tudományos alapjaival is célszerű megismerkedni. A kivitelezési választék bő, de elég egyet áttanulmányozni, maradjunk Laci gazdánál,  és megnézni egy videót biztatásul.

És már sorra is vehetem, mit kell tenni hozzá. Ablakcserekor maradt egy 80x85 centiméteres dupla üveg, ez adja a kollektor méretét.  Az üres sörös dobozok biztosítása már folyamatban van.  A famunkával meg csak megküzdök egy filagória után. A kor szellemével haladva ventilátort egy napelem fogja ellátni.  Süt a nap forog, nem süt-nem forog - tökéletes autonóm szabályozás.

Bitumen Rambó és Maugli, de a nemek egyenlősége alapján előfordul Rambónia és Mauglina alakban is. Előnevük arra utal, hogy a földfelületből ezt az egy típust ismerik, mert ott nőttek föl. Apukájuk lehetett a talicskás ember, akitől sok jót nem tanultak. 

Az üzleti és média világ legkedvesebb bárányai, mindent elhisznek, mindent megvesznek és mindenen csodálkoznak. Oly nagyra becsült személyek, hogy már a  kisfilmcsatornák színes világában is rájuk szabják a filmek szellemi színvonalát.

A kutya is csak egy szerszám, jórészt a fegyver kategóriából, csak el lett felejtve ez a tény. Így nem árt figyelni arra, hogy ilyen fa építmények mellett elhaladva tulajdonképpen egy vadászmezőn járunk, az ott élő vadak szempontjából fegyveresen.  Nagyra becsült otthoni kedvesünk itt bizony nem vip vendég, hanem a vadállomány szempontjából nem kívánatos egyén. A szoros felügyelet (póráz minimum, csupán a gyengébbek kedvéért:) hiányában egyszerűen dúvad. Ezen tényt lehet a jog eszközeivel lehet púderozni, átfesteni, pátyolgatni, de attól tény marad. Az ebüzembentartói pofátlanságról nem is beszélve, hogy ezeken az utakon emberek is járnak, akiknek a tiszteletére lábasjószágaikat nem igazán tanították meg.

A díszparkok bűvöletében élő mai világ keveset tud arról, hogy az 1800-as évek vége felé társadalmi rétegtől függetlenül a természetjárás és a kertészet milyen rangos művelőket vonzott a soraiba.  A véletlen adott a kezembe egy írást, amelyből kiderült, hogy Jókai is ezek az emberek közé tartozott. Érdemes elolvasni, mivel jó példa arra is, hogyan kell olvasmányosan írni szakirányú dolgokról. A gyümölcs kukacos volta már őt is erősen foglalkoztatta:

Miért férges a gyümölcs? Védelem ez ellen. Most jön a sor a gyümölcskertészek leggonoszabb ellenségeire: a gyümölcspondróra. Általános a gyümölcstermesztők panasza, hogy a fák rendetlenül teremnek; egy évben sok a gyümölcs, a nagy termés után két-három évig semmi, néha pedig az egész termés lehull, minden gyümölcs férges. Hát legelőször is ismerkedjünk meg a bajnak az eredetével. Kicsoda micsoda ez a gyümölcsféreg? Az a »rhynchites cupreus« bogárnak a pondrója. Megelőzi ezt a »rhynchaenus pomorum,« mely petéit a még ki sem nyilt almavirágbimbókba rakja le s a virágban pusztitja el a gyümölcsöt. Ez azonban leginkább csak az elvénült, csenevész almafákon mutatkozik, s minthogy én ilyen fákat nem türök a kertemben, annál fogva ennek a féreg-fajnak a rovarát nem láttam soha. Annál jobban van szerencsém az előbb emlitett rhynchites cupreus-szal ismeretségben lehetni. (Magyarul talán: »rézszinü ormányos«. Oken ugyan az almagyümölcsöt pusztitó orrmányost »rhynchites bacchusnak« nevezi, melynek aranyzöld a szine, de az én közvetlen tapasztalataim szerint ez a bogár a gyümölcsben nem tesz kárt és másutt rombol (a szőlőpusztitók rovata alatt szólok róla). Én minden gyümölcsön ugyanazt az egy fajta rhynchitest találtam, almán, körtén, szilván és kajszin baraczkon. Ez a bogár akkora mint egy kis légy; inkább violaszinü, mint rezes. A górcső alá tett szárnyfödele egy remekét mutatja a mozaiknak, ragyogó amethisztekből kirakva. Van neki a fején egy hosszu orrmánya, aminek a végét egy harapófogó képezi. Ő ezzel az eszközzel félkörü lyukat fur a gyümölcs héján és ezt a lyukat olyan mélyre sülyeszti, amennyire az orrmánya behatol. Akkor ugyanebbe a furt nyilásba beletojja a petéjét, a mi nagy furfanggal történik meg. Azután ismét visszafordul s az orrmányával letolja a lyuk fenekéig a tojását. Még többre is kiterjed a figyelme. Azt a furt lyukat ismét betapasztja, hogy a nedvesség bele ne hatoljon. A kifurt gyümölcs beforrja a héján támadt sebet, a pondró kikel benne és táplálkozik, anélkül, hogy emberi szem észrevenné. Igy lesz a gyümölcs férgessé. De még azért nem hullana le az a férges gyümölcs a fájáról. Hanem, amidőn az érés ideje közeledik, akkor a rhynchites visszatér, ezuttal már a himével együtt, s fölismerve a gyümölcsön a furt lyuk foltjáról azt, a melyikbe a magzatját elhelyezte, neki áll a gyümölcs szárának s arról a külső héját köröskörül lenyiszálja. Emiatt a férges gyümölcs hamarább érni látszik s lehull az elszáradt csutkáról. Az orrmányos bogárnak van arról sejtelme, hogy, ha ő a gyümölcsöt a fán hagyja, azt egy kétlábu óriás le fogja szedni s a gyümölcsben talált ivadékát megöldösi. A földre hullt gyümölcsből aztán kibujik a felnőtt pondró, beássa magát a földbe, ott átváltozik pupává s ilyen alakban szépen kitelel, tavaszszal átváltozik rovarrá, szárnyat kap, feljön a levegőre, repül és folytatja a fajföntartás munkáját. Már most ebből nagyon könnyen meg lehet érteni, miért hull le a legjobb termés után a következő évben minden alma, szilva a kertünkben? Azért, mert tele van a földünk, kivált ha pázsit van a fák alatt, tavalyi rhynchitessel. Aztán pedig milyen könnyü ennek elejét venni! Valóságos Columbus tojása. Én azt teszem, hogy mindennap összeszedetem a fáról lehullt gyümölcsöt, mielőtt a pondró kibujt volna belőle s egy nagy hordóba belehányatom, lesz belőle czefre, azt megveszi tőlem a pálinkafőző s az üstben elpusztulnak az orrmányos ivadékai. Ezt pedig minden gyümölcskertész megteheti. Vagy ha restel az ember a czefrével babrálni, legalább annyit tegyen meg, hogy kora tavasztól kezdve minden lehullott gyümölcsöt szedessen kosárba s aztán öntesse ki az országutra, vagy egy vizes kádba: ott elpusztulnak a rhynchites pondrói. De világért se öntesse a szemétdombra; mert ez a pondrónak épen paradicsom. A ki ennek helyességéről meg akar győződni, vegyen fel egy olyan éretlenül lehullott kajszin baraczkot vagy riglotot, vágja ketté s ott fogja látni puszta szemmel az orrmányos bedugott petéit, mint apró gyöngyszemeket.Magát a bogárrá alakult rhynchitest nehéz elfogni, mert a mint észreveszi közeledésünket, hirtelen leveti magát a fáról s fekve marad mozdulatlanul; nem röpül el. A mióta én az elmondott rendszert követem, azóta minden évben teremnek a gyümölcsfáim becsületesen: körték, almák, még a szilvák is.

S ez magyarázza meg, hogy különösen a szilvafák hogyan teremnek évről évre jól olyan vidéken, a hol szilvapálinkát főznek. Hát a pálinkához a magátul lehullott szilvát használják. A szilvórium az elkárhozott rhynchitesek lelkeivel van tele. Ezért olyan jó.

Az őszi kert is ad munkát. Az utolsó komposztrostálásnál kiderült, hogy a komposztáló megöregedett. Így készült helyette raklapokból egy új. Mivel ettől több raklap volt, új keretet kapott a kemencés fatároló is. Így az orgonabokor árnyékában egy elegánsabb objektum jött létre. A fatároló majd feltelik a téli faigazítás nyesedékeivel, a vékonyabb részek meg mennek a komposztba.  A fatároló rész le lett borítva takaróponyvával. "Ez szívósabb a  fóliánál és  alu ringlijeinek köszönhetően könnyebben rögzíthető.  Kedvenc barkácsáruházunkban eléggé  baráti áron kapható és ~ öt évet kibír." Ez volt a múlt, sajnos a tavaly ősszel vett ponyvák  télen megadták magukat.

A mérés fontos része a mindennapjainknak, így időnként a kertben is szükségünk lehet rá. Ugyan ez egy teljes és kiváltságos szakma is egyben és geodézia néven ismeretes. Komolyabb építési munkák alapfeltétele a jogosult földmérő általi kitűzés, és az utána megjelenő szakembereknek a legfőbb feladata ezen jelek figyelembe vétele és megőrzése! De időnként a saját kertünkben is ki kel mérnünk ezt-azt: magas ágyást, fatelepítés kiosztását, kemence helyét, partiteraszt, stb. 

A legtöbb gond a vízszintessel van, mert az a mértékadó kőműves szerint eleve görbe:) Ő látta az Adrián, hogy a       vitorlásnak először az árboca látszik, csak utána tűnik elő a hajó. Ezen megrázó valóságélmény óta hivatkozik is rá rendesen. A másik az egyenes, pedig azt egy feszesre húzott spárgával már tökéletes minőségben elő lehet állítani. Szegény függőlegest már ne is emlegessük, amit egy spárgára kötött nehezékkel, hála a gravitációnak magunk is tökéletesen elő tudunk állítani.

Minden mérés alaptétele a mérési, leolvasási hiba meghatározása. A hőmérő esetében a legszemléletesebb: Uraim, a hőmérő olyan, minta nő, ha felülről nézik kevesebbet, ha alulról, akkor többet mutat! Természetesen a digitális nemzedék számára ez már érthetetlen meghatározás. 

A kör kirajzolását ismerjük meg első lépésben vízszintes felületen: Egy fém tüske beütve középpontnak a sugárnyi spárga másik végén egy csavarhúzó és ezzel körbejárva kirajzolódik az általunk elképzelt átmérőjű kör. Ennyi:)

A kör matematikájából szükségünk lehet még  a kerületére és a  területére. Ha betont rendelünk, akkor még a beton vastagsága is számítási tényező. A folytatás valószínűleg "Mérések a kertben" címmel fog következni.

Az emberi létezés elképzelhetetlen természethasználat nélkül. Persze a bitumen Rambók és Mauglik más véleményen vannak. A talicskás ember pedig egyenesen élvezi a természetet. Oda hordja az összes szemetét a más tulajdonára.