A faépítészet miatt többnyire oszlop kéményről van szó. De már ez is tartalmaz néhány eredeti elemet: a mennyezetnél megvastagítják a tűzveszély csökkentése végett, beiktatnak előtte egy kéményelzárót, a meleg visszatartására és a tető fölött csinálnak rá egy gallért a víz távol tartására. Ahol a kemence tetején van az ágy, ott ismerik a hideget igazán. Így nem meglepő, hogy még a kéményt is beállítják a hőleadás szolgálatába. Így két legyet ütnek egy csapásra: A sparhelt öntvény lapja rögtön ontja a meleget, a háromutas járat meg kigyűjti a maradékot, hogy ne szökjön meg a kéményen.

A háromjáratos kémény lehet, hogy nem igazán felel meg a mai szabványoknak, de a hideget ez nem igazán érdekli. A rajzokat tanulmányozva három megoldás különíthető el. 

Oszlopkémény elé építve a tűzhely a háromjáratos résszel, a kémény a tűzhely része, van egy háromjáratos kémény és abba csatlakozik a tűzhely.

Oszlopkémény elé építve a tűzhely a háromjáratos részel  lehet félig cserépkályha kinézetű, mint a mellékelt képen. De cserépkályhás tudás hiányában elkészíthető az egész téglából is. Ugyan nálunk szokatlan ez a megoldás, de igen célszerű. Sok embernek van hagyományos fűtésű kisebb hétvégi háza, ahová megérkezve jó lenne gyorsan egy kis meleg, ott alvás esetén pedig hőntartás éjszakára.

Erre sikerült találnom egy jól dokumentált megoldást, ahol jól követhető a kezdés és a további építés menete és mindez részletesen egy videón is.