Az élet minden részét elfoglalta a villamosság, szabványokkal enyhén szólva szarul felfegyverkezve. Így már kicsit lőre íze van az egésznek, bor helyett. Bevezetőként tanulmányozzuk a villanyt, ami a falban van, többnyire :)

Köszönhetően a számítástechnikának a csatlakozók neve egyértelmű lett: a  mama, papa kinézete , hála az e témában viszonylag egységes nemzetközi tudáskincsnek, eléggé egyértelmű. Ráadásul a papa a lengő, a mama helyhez kötött alapból. A felmerülő variációk feldolgozása egy másik írás feladata lesz.

A meghatározások védelmében: Józsika mitől világít a lámpa?
Dróton dzsal a petró.
És a villám? Akkor drót nélkül.

A gond akkor keletkezik amikor ki akarjuk csalogatni onnét: Kis hazánkban ez viszonylag egyszerű, a falban van a mama, 230 Volt 5o Hz váltakozóárammal védőfölddel és ebből egy papa bedugásával már jön is a petró. Egy összefoglaló cikk keretében képet alkothatunk arról, hogy ez a világban mennyire nem így van. A feszültség, frekvencia nagysága és a csatlakozók kivitele eddig minden egységesítési szándéknak ellenállt és ez a jövőben is így marad. Talán az egyetlen dolog a világon, amit nem fenyeget a globalizáció réme :)