Mivel az autonóm napelem rendszer kifejezetten a napsütésre van optimalizálva, így a téli sötétség az igazi próbája. Több, az elképzelt energia ellátást hátráltató tényező merülhet fel ilyen esetben, az egyik a hóval fedettség. Saját tapasztalat alapján  egy óra tiszta napsütés utána 30 fokos tetőnél a ráesett hó lefut róla, még 15-20 centis hó esetében is. Így takarítani csupán az alatta lévő tetőrészt kell, hogy tudjon hová csúszni.  Ezzel a napelemet sem tesszük ki a tisztítás okozta esetleges fizikai behatásnak.

A másik probléma a többnapos napfény hiány, ami a mi éghajlatunkon télen eléggé gyakori jelenség. Hála a ledes világításnak a fogyasztás meglehetősen szerény, így többnyire sikerül átvészelni. Itt lép fől döntő jelentőséggel az akkumulátor önkisülési jelleggörbéje. Ez egy olyan szép kifejezés, hogy talán magyarázni is kell. A teljesen feltöltött akkumulátor ha nem kap további töltést, akkor mint a mázatlan cserépedény a vizet, veszíteni kezdi a benne tárolt energiát. A napelemhez használt akkumulátorok esetében az időszakos fényhiány miatt ez a legfontosabb tulajdonság.  Sok napelemes töltő ha az akkufeszültség nagyon leesik kikapcsol és a kézi gomb megnyomásával indítható újra. Az értelmesebbek gondolom a napelemtábla töltőképes állapotba kerülése ( ha újra süt a  nap:) után ezt maguktól megteszik.

A harmadik a vészhelyzet, amikor az akkumulátor lefárad, mint az autónál és külső töltést igényel. Ezt a lehetőséget minden esetben meg kell beszélni a rendszer szállítójával. Ami alapból szabály, az akkumulátort el kell távolítani ebből a célból a rendszerből. A visszahelyezés során pedig töltőhöz adott beüzemelési leírás alapján kell eljárni. Külön problémás, ha több, párhuzamosan kapcsolt akkumulátorról van szó.

Az akkumulátor feszültségét folyamatosan ellenőrizhetjük egy szivargyújtó voltmérővel. Villamosságban jártasak készíthetnek egy mérőtáblát hagyományos volt és ampermérővel. 

Talán kicsit furcsa a cím, de az asztal az a hely, ahol a rokon lelkek időnként összeülnek. Ennek a legjellemzőbb tevékenysége a teázás. A lengyel oktatótáborok egyik alapvető itala is ez volt. A barlangok világához kötődött a főzés is, hiszen télen ott jobb volt, mint hazafelé a hó világában.

Ugyan a villanykörtével kezdődik a legtöbb eszmefuttatás, de neki van legalább egy mentsége: A párolgó wolfram szál anyaga lerakódik az üvegre és csökkenti az áthaladó fényt. Így sem túl jó a hatásfoka és ez még ront rajta.

Mai kedvencem a magashegyi cipőipar. Amikor az első pár túrasí kombicipőm a pincében egy leeső kalapácstól darabokra hullott és az anyagának az állaga egy rossz minőségű nugátcsoki szintjére puhult, már kezdtem gyanakodni.

A következőt az eredetileg ajánlott La Sportiva Makalu helyett  vettem meg.  A tegnapi napon ez a Mammut Colorado LTH cipő gondolt egy merészet és kertkapu zárás közben ledobta mindkét talpát. Még szerencse, hogy nem egy hegyi fotózásnál történt ugyanez. Érdekes lett volna 8-10 kilométert gyalogolni az egyre fogyó cipőben. A talp belső anyaga szelídült kávézacc állagúra.  Akinek van hasonló, az vigyázzon! Előjele nincs a rohadásnak! Pár nappal előtte kentem bőrápolóval, semmi eltérést nem találtam a bőr és a talprész illesztésénél. A svájci minőség sem mindenben dicsőség:)

Még szerencse, hogy egy hónapja vettem a bolhán egy békebeli, de a mai napig gyártott Steinkoglert. Ami még klasszikus technikával készült:) 

A nevünk írása alapból az EU különcévé tesz minket, lehet, hogy egyszer betiltják, pedig ősi örökségünk, hogy családnevünk legyen elől.  De ettől vannak fontosabb dolgaink is.

A központi népnevelés soha nem látott magasságokba emelkedik.  A csúcs, az hogy olyan buták vagyunk, hogy még a himnuszt sem tudjuk rendesen elénekelni. Ezért XXXL Jótevőnk elrendelte, hogy: egy nép, egy himnusz, egy hangszerelés. Hogy az alkotmány asztala ne unatkozzon, mellé fog kerülni egy térhatást biztosító médiabox. Amely keresztezve lesz a számosztóval és csak a himnusz kellő átélés melletti meghallgatása után ad számot. A mellé telepített arcvonás felismerő áhítathiány esetén elrendelheti az ismételt meghallgatást.

Ezzel az utolsó magántulajdonunkat is elveszik. Eddig a himnusz volt az egyetlen tulajdonunk, amely születése óta sohasem kötődött a pillanatnyi hatalomhoz és mindig volt akkora tekintélye, hogy ne merjék betiltani. Ehhez illően a Kossuth címert már korábban lapátra tették, hogy a szabadságban ne is reménykedjünk.

A következő valószínűleg az lesz, hogy melyik viccet szabad mesélni és hogyan kell nevetni rajta. Az Ópusztaszeri fővárost csak halkan erem megemlíteni, mert még megcsinálják. És azt is a vidékkel építtetnék fel, mint bő száz éve a vízfej Budapestet.

Konteósan a mai 3 rétegű társadalom:
1. Jótevőnek tetsző csoportok
2. Ezeket éhbérért fenntartók
3. Dögöljön meg vagy tartsa el a társadalom felvett hitelekből
Ja és a konteósok, akikre már Amerika is vadászni akar:)

• Aki szerint van bennük hajlandóság az ugráljon.
• Erre jön a takarítónő, és beszól az öltönyházas referencia szakmanagernek:
• - Maga mi a faszt ugrál!

A tv gyártó válaszadásért fizetett munkatársa esküszik: Mi, mint gyártó kompatibilissá tettük a készülékeinket a CI+ szabvánnyal.

A kábelszolgáltató szintén: 2013.01.16-án érkezett megkeresése alapján tájékoztatjuk, hogy a Sony KDL-32BX400 típusú készülékkel mediacard szolgáltatásunk kompatibilis.

A kedves üzembehejjjező meg szívott egy fél napot. Jó a Pentagont, a KGB-t és Vlagyivosztokot nem hívta, de egy pár telefonos segítséget igyekezett igénybe venni. Végül is számos telefonhívás segítségével visszakormányozta a mi Sanyinkat a setét boxhoz.

A sötétség eléggé nagy lehet benne, mivel alapon is rendesen fogyaszt, party közben pedig ~ 40 wattal eszegeti a szinuszokat. Mindezt természetesen a mi kis családunk számlájára.  A tv-set up box páros, 84 Wattos étvágy mellett, 10 napi fogyasztása 5,4 kWó.

Rendes országban a tél az élet része, nálunk rendszeresen felkészülünk, csak kicsit úgy járunk, mint a parasztbácsi a műrepüléssel:

Az első piruettre azt mondta a bácsi: ezt gondoltam. Majd a dugóhúzóra: ezt is gondoltam. Amikor fejjel lefelé repültek, arra meg azt mondta: ezt nem gondoltam volna. Leszállás után a kérdésre, hogy ezeket mire értette, a következőket válaszolta: azt, hogy az első piruettre be fogok pisilni ijedtemben, azt gondoltam. Azt is, hogy a dugóhúzóra becsinálok. De azt, hogy mindez még a nyakamban is köt ki, na, azt nem gondoltam volna. 

Csak az a különbség, hogy a hó a mi nyakunkban van, ők meg nyilatkoznak az úttörővasutas egyenruhájukban. A közterület takarítás, hóelhordás meg a hóesés miatt felfüggesztve :) Valószínűleg a takarékosság jegyében van a két megálló tábla között félúton:) Az, hogy ilyen forgalmas úton nincs járda azt természetesen ellensúlyozza a Tűztorony felújítás és a Várfalsétány.  

A vasúton ilyenkor kirendelték az irodai réteget is váltót tisztítani. Az önkormányzatnak sem ártana egy kis testmozgás.

A katona és a gyermek közös jellemzője: ha unatkozik, előbb-utóbb talál játékot magának. A saját készítésű gyerekjáték időről időre újra előkerül. Éppen repülőgép konstrukciós hibákat kerestem, amikor felbukkant a keresőben a papírrepülőgép és egy róla szóló blog is.

Az iskolai füzetek lapjainak jó része végezte repülőként. Alapból ezt a két fajtát hajtogattuk. A deltaszárnyút a lustábbak, a másikat a kitartóbbak. Emeleti tanteremben óra alatt, ablaknál ülve beindítottuk a gépgyártást. Utólag derült ki, hogy az igazgató is figyelte a próbarepüléseket. Cserébe a következő nagyszünetre megnyertük a papírszedést az udvaron.