Végnélküli oktatás
A fejezet alapvető célja néha komolyan, néha humorosan felidézni a túlélteket.
Régebben kaptam egy 1991- ben kiadott Függőleges barlangok bejárása című könyvet. Az írója M M kápráztatja a népet a vasboltos egyencsodával, majd a XIII. fejezetben végszóként elismeri, a többi sem rossz. Igaz a Moravetz elv szerint jó dolog lenne, de az elmúlt idők kezelési hibából bekövetkezett balesetei megkérdőjelezik a mindenhatóságát. Ez már egy más világ, de igazából nem jobb és biztonságosabb. Így inkább írok a saját tapasztalataimról. Sok barlangot sikerült bejárnunk saját felderítéssel, holmi ma divatos itiner nélkül. Az alapképzés függőleges barlangokhoz ereszkedés pruszik önbiztosítással, vissza három pruszikcsomóval volt (Kiskőháton is). A személyes szerelés pedig mellheveder, beülő és ereszkedőgép volt. Az egy akna- egy kötélhossz elvet használtuk. Rendszeresen volt kötélfeleslegünk, ami sokszor segített. Alapoktatás egy túrasorozat volt, ami a Mexikó völgyben kezdődött, és Kiskőháton ért véget.
Életem nagy élménye volt:
egy pozitív tévedés folytán egy nyári gleccsermentő tanfolyamon kötöttem ki Ausztriában. A hivatalos neve természetesen más volt, de a tematika alapvetően erre irányult. A gleccserhasadékba becsúszás nekem maga volt az élvezet, az önkimentő pruszikolás pedig sima újjgyakorlat. A jóhangulatú esti beszélgetések pedig a mai napig kedves emlékek. A fergeteges búcsúeste maga volt a csoda, mivel a zenei aláfestéséhez mindössze egy jódlis alpesi nyál és egy orosz népdalok kazetta állt rendelkezésünkre.
Egy csodálatos vidék,
a lengyel barlangkutatók a hetvenes évek elején. A
tagjaival mi is itt kötöttünk ki, egy tátrai tábor zárásaként. Azonmód megtartották nekünk a
Hegymászó 1
tanfolyamot. Épp visszatértünk a faluból, amikor láttuk, hogy ~ egy kötélhosszra Józek felszögelt a falon. Vigyorogva közölték velem, hogy én megyek kiszögelni utána. Adtak két filclapot, amit beraktam magamnak válltömésnek, később ebből lett a kalamajka. A kétköteles technika lengyel szövegét megtanultam egy életre, mire feltrepniztem hozzá. Ott vigyorogva közölte, hogy nem mászunk tovább, le fogunk ereszkedni. Mondhatni klasszikus dürfer, pruszik biztosítással, dupla kötélen, amit majd lehúzunk. Így a kötélhossznyi hőhatás eredménye hason alvás lett, mivel a farfilcem a másik vállamon volt.
Rendszeresen túráztunk oktatási céllal is. Ez egyben terepbejárás is volt és többnyire valamelyik kocsmánál ért végett.
Természetesen csak a buszra várunk :)
