A több évezredes játék jelenleg is tejes elánnal zajlik. A betartatók keményen követelik egyre újabb törvények garmadát teljesen értelmetlenül. A jó öreg F. Jimmy is megmondta, hogy úsem tudunk minden pofon mellé közlekedési rendőrt állítani, így a franc sem fogja tudni őket ellenőrizni. Akkor meg minek?
A törvénnyel betartók pedig úgyis találnak maguknak számtalan törvényünk között harci pajzsokat, aranytojás tojó tyúkokat maguknak. Költséget, következményt nem számolva küzdenek fel,s alá győzelmük hitében. Régebben legalább a bölcs kádi a pénteki meghalgatáson fitneszre verette a seggüket, a bénább előadóknak, de itt most demokrácia van, így mindent lehet.
Pedig a demokrácia nem más, mint jogaink kitépése a törvények karmaiból. Ennek szép példája volt a katonai sorozás. Ezt 1868-ban vezették be és 10 éven át egy emberként dolgoztunk rajta, hogy megszünjön.
1920 június 4 - től sok időnek kellet eltelni ahhoz, hogy rájöjjenek, az országhatár a földhivatalé. A földet meg úgy sem lehet átvinni, ezért fölösleges annyira őrizni. A királyok korát idéző hatalomgyűjteményről igen nehezen mondanak le, pedig már lassan a fejlődés gátja lesz a végtelen szabályozás. A dinamikusan változó netvilág béklyózása most van folyamatban, pedig a költekező többségnek alig hoz valamit. Olyan mint az aranyláz volt, mindenki meggazdagodott rajta, kivéve az aranyásók.