Digitális hajnal hasad írtam korábban a fotózás új fejlődési lépcsőjéről, amely teljesen elmosott egy öröknek tűnő világot. Le ugyan nem győzte, mivel a papírkép mint adathordozó a nyomtatott könyvvel egyenértékűen azóta is legyőzhetetlen. Ma már rutinszerűen készítek a számomra fontos felvételekből papírképeket is. Azok megtekintéséhet továbbra is csak szem kell, nem mindenféle verziófüggő ipari kacat meg szoftver.
Nekem fecskék jutottak, amelyek sok örömet okoznak számomra minden évben. Sőt sikerült egyszer megbarátkoznom egy rozsdafarkúval is.
De van egy madár akinek az életútja, minden elképzelést felülmúlt, megtanult egy dalt. Eredetileg egy linken lakott, de ott most kiskutyák mosolyognak ránk. A létrehozója Andre Irlmeier közben felnőtt, fotóművészként virágokat is megörökít, de a motorsport világa sem idegen számára.
A sajtó a kezdetek óta mélyen alulmúlta önmagát, így augusztusban csupán egy rövid bejegyzést ejtettem a témában. Pedig csupán egy filmet kellett volna végignézniük, meg ellátogatni a CTC oldalára. és tizede hülyeség látott volna napvilágot.
Szerencsére a chileiek azt és úgy léptek ahogyan kellett. A mi vörös iszappal kapkodásunkkal ellentétben pontosan tudták mit és mikor igényel a bánya.
A háromszögelésen alapuló modern térképészet megjelenése előtt is voltak kísérletek a földfelület ábrázolására. Szép számban maradtak ránk térképek ezekből az időkből is. Jó példát mutatnak erre a Budai várat bemutató cikk képei is.
Ezt az ábrázolási hagyományt éleszti újra a Civertan csapat a mai korszerű technika eszközeivel. A képek adottak voltak hozzá és az ötlet is kipattant:
Az interneten elérhető videóklip helyén találtam:
A videó Sony Music Entertainment tulajdonában álló anyagot tartalmaz, aki letiltotta azt az országodban szerzői jogi okok miatt.
A jog nagy dolog, jó nagy kalácsdarabokat töm a hozzáértők szájába - mondaná egykori német tanárom. Sanyi bá gyászos vége az indul a bakterházban ugyan mégnem fenyegeti a céget, de de mivel névrokonok, soha nem tudni.
A chilei bányabalesetről nem túl sok műszaki alapú híradás látott eddig napvilágot. A jelenlegi mentési lehetőségek meglepően hasonlóak a Quecreek Mine baleset körülményeihez, igaz chilében a mélység jóval nagyobb. Jót tenne a hírvilágnak, ha a tvben leadnák a Quecreek Mine sikeres mentési munkáiról szóló filmet. A mentőfúrás már sok esetben sikeres volt, hála a bányamérés megbízhatóságának. Egy hírfigyelő az események követéséhez, mivel messze még a karácsony és egy pár link a bányamentés témaköréből.
A történelmi igazságtételi kocsmaasztal tényfeltáró kutatása alapján kijelenthetjük:
A pizza is magyar találmány, hiszen ha jól megnézzük, nem más, mint a nagymama kenyérlángosa. Ugyan gyermekkorunkban a feltét kacsazsír és tejföl volt, de a történeti időkben a lángos messzi útra kelt. Mint tudjuk Toldi Miklós is I. Lajos vitéze volt az olasz hadjárat során. A hadtáp akkori rendszeréhez hozzá tartozott a tábori kenyérsütés is. A kemencéket helyben agyagozták a magyar pusztai kemence mintájára.
Én mint hívő barkácsoló sokszor zátonyra futok bevált anyagok, dolgok keresése során. A beszerzési problémát sokszor valami, a Bach rendszer stílusára emlékeztető háttérsugárzás okozza.
Az első a matt lakk nevű anyag volt, amelyre a varázsmondat kb így hangzott: x alkotórész gyártását az EU betiltotta, így nincs. Le is kentem fényes vacakkal az összes akkori munkámat. Most a neten böngészve, a Supralux cég mintha talált volna egy új mixet, ami remélem ugyanolyan jó lesz: Supralux Nitrolakk matt
Egy korábbi posztomban már írtam a témáról, abból idézek egy kicsit:
Arra kevesen gondolnak hogy balesetnél a vöröskereszt emblémával ellátott mentőládákat könnyű megtalálni, és még egy matematika professzor is tudja, mi van benne.
A Vöröskereszt harcba száll az emblémájáért címmel írt cikk szélesre tárta jogvita ajtaját: aki él és segítene annak mindenkinek kuss a kereszttől, beleértve a vakvezető kutyát is. A barlangi mentők is rajzolhatnak újjat, de esetleg Mancs kutyától is posztumusz megvonják a vöröskeresztet.
A szabványok egyik rendező alapja a méter 1875. május 20-án lett elfogadva. Végre volt egy tizes számrendszeren alapuló, hossz, terület és térfogatmérési rendszer. Ugyan a bunkó angolszászok mereven ragaszkodtak a saját rendszerükhöz: aki így mér, az tőlünk vásárol jelszóval. Megérthetjük őket, hiszen mi már anyósvicceket mesélgettünk, amikor ők még csak a fáról lemászást gyakorolták. Így vagány káoszt alakítottak ki az idők folyamán, amely a szoftveres vezérlésekkel lett megkoronázva.
