Gonda Gyuszi sokunk igen kedves társa volt a barlangi ténykedésünk során. A jó humor szívóssággal és érdeklődéssel párosult nála, sok barlangtúra aktív résztvevője volt. Úgy érzem, tartozom neki a közös emlékek felelevenítésével.

A mocorgó kísértet
Egy vizes túra során visszafelé a tótól éppen pihentünk a Vértes-teremben. Csokit osztogattunk és beszélgettünk, takarékosságból leoltottuk a lámpáinkat. Egyszerre csak a továbbvezető út felől hangokat halottunk. Olyan volt, mint amikor egy műtrágyás zsákot vonszol valaki. Pihenés-vonszolás-csend, többször ismételve, kíváncsian vártuk a felbukkanó fejlámpát, de nem jött senki. Ekkor kicsit feszengeni kezdtünk (tudjátok a kísértetek ::), mivel nemjött senki, elindultunk kifelé. Minden résbe, hasadékba benéztünk, de nem találtunk senkit.

Rövid kötél
A Nagykőmázsa-völgyi-víznyelőbarlang kedvenc oktató terepünk volt. Gyuszival valószínűleg a bontószerszámokat vittük le a helybéli Dögszifon műtésére. Az utolsó kötelük rövidebb volt 40 méternél, de valami manőver miatt csak akkor derült ki, amikor ő is leereszkedett. A jó lengyel rugalmasságból eredően több méterre húzta fel a vége magát. Így a majdnem iszapba fulladással végződő bontás csak később következett be. Szerencsére a fal mászható volt, Gyuszi felmászott és megtoldotta a kötelet. Könnyedén lehúztam a földig, így simán indult a kiszállás. Maga a barlang kifelé önbiztosítással végig kimászható, így kellemes túraélményt nyújt az ide látogatóknak.

Baltás, mint mondják
Valamiért dekkoltunk a Vizes tavánál, feltűnt az akkor még kézfejnyi hasadék. A bedobott kövek csobbanása megmozgatta a fantáziánkat. A nálunk lévő kalapáccsal, vésővel igyekeztünk tágítani rajta. Igaz nem túl sok kárt tettünk benne. Gondolom, sokan piszkálták az évek során, de Szifon kitartása az idei nyáron meghozta számára a bejutást, de sokat szenvedett vele.

Az ablak története, a Gonda ág kezdet?
A Vértes ág megtalálása felélénkítette a tó körüli részek tanulmányozását. A Tavi-felsőág is sok élményt hozott, de új részekre nem leltünk. Nem messze a tótól felfigyeltünk egy kb. 2 méter mély kútra az oldalában egy lyukkal. Legközelebb rácsomagoltunk, beszereltük a köteleket, két trepnit rögzítettük az ablakon túlra a kényelmes szemlélődés elősegítésére. Ekkor jött elő a gond, csak a Gonda fér át. Ebből eredően annyira jutottunk, hogy Gyuszi trepniről közölt beszámolója alapján biztatónak véljük a helyet felfelé irányban. Valamiért soha nem tértünk ide vissza, pedig csak egy jó kalapács és véső kellet a nyílás kitágításához. Ezt idén nyáron megejtve olyan kilátás tárult ki, mintha fenn ülnél a Vértes ág bejáratánál a háromszög teremben. Alattad az alsó ág fölfelé és szemben jó kilátás. Természetesen elfogult vagyok, de a látvány rejtheti a Gonda ág kezdetét. Egy nittes csapatnak érdemes lenne rászánni egy leszállást.

Továbblépés >>>>>