A teremtő kíváncsiság ismét új utakra terelt minket. Az akkor még terepi mészégetés természetes táborhely volt számunkra. A Mélysár-bérc alatti hatos töbörnél működő telepet választottuk ki több hétvégére táborhelynek. Mivel itt lehettet hagyni a cuccot, igen kényelmes terepbejárások voltak. Az útvonalakat mindig úgy választottuk, hogy Bánkúton érjen véget. Egy nap Szabolcs talált egy négylevelű lóherét. Erre fel népes csapatunk útszegélyre meresztett szemmel cipelte egész nap a hátizsákját. Gondolom aki messziről látott minket, nem egészen értette, miért nézünk lefelé kollektíve.

Továbblépés >>>>>