Számítógépes okokból rádióként hallgatom a tv műsorokat. Talán jobb is nem látni, veszíteni sem veszítek valami sokat.  Egymásnak adják a széket , nekünk meg a hülyébbnél hülyébb tanácsokat.

Az önszerepeltető közszereplő preciziós leírása: olthatatlan vágyat érez a világ általa elképzelt részének megóvására, megváltoztatására, megvédésére. Úgy érzi, hogy ebben senki, semmi és még anyagi korlátok sem akadályozhatják meg.

A szarkeverésének összes törvényes és manipulatív eszközével tökéletesen tisztába van, tipikus filozófiája: célszentesítiazeszközt.  Ha jólfizető állást talál a témában akkor afféle örömkeretlegény lesz belőle. Ha nem akkor igyekszik önigazoló szövetségekbe tömörülni, esetleg alapítványt gründolni. Ettől kezdve már civil szférává nyilvánítja magát és kötelező beleszólóvá igyekszik válni minden témában.

A cél az öntözött területek megtöbbszörözése, a víztárolási kapacitások növelése, az alkalmazkodás a megváltozott éghajlathoz. Jól látható, hogy a száraz időszakokban minél több vizet kell visszatartani a Kárpát-medencében ahhoz, hogy a számunkra fontos életminőséget megőrizzük, és a mezőgazdaságot növekedési pályán tarthassuk. Meg kell találni, egy, a jelenlegitől eltérő egyensúlyt az árvízvédelem, a vízgazdálkodás a vízkormányzás és a víztárolás rendszerében -

Ez az arany felismerés adja kérdést: Akkor miért tetszettek annyira tiltakozni Bősz-Nagymaros miatt?