Birsalmasajt

A kert egyik leghálásabb fája a birsalmafa, minden évben kiadós szorgalommal terem. Igaz kukac ebben is található, csak azt nem értem, hogyan tudja kinyitni a száját. Gyors fogyasztásra nyersen is alkalmas, de sütőben is megsüthetjük. A kellemes ízű pép másik felhasználási módja a birsalmasajt. Első lépésként szedj le kb öt kiló birsalmát a fáról, majd lapozz föl egy régi szakácskönyvet, vagy néz szét a neten a témában.

A feladat a kellően rongyosra forgatott szakácskönyvünk szerint a következő: a birsalma szeleteket hámozatlanul annyi vízben, amennyi éppen ellepi, fedő alatt puhára főzzük. Főzés után a levét leöntjük, a masszát szitán áttöjük és a pépet lemérjük. 0,8 as szorzóval számolva cukrot teszünk hozzá és egy citrom levét.. Addig főzzük, ameddig a mintavétel pár perc alatt megdermed. Ekkor formákba öntjük, pár nap múlva sütőpapírra borítjuk és tovább szikkasszuk, majd elraktározzuk.

A neten találtam egy-két rapid változatot is, ahol összességében nem főzték egy órát az egészet, erről utólag értesülve mi maradtunk a szilvalekvárfőzési technológiánál. Sebaj, majd legközelebb azokat is kipróbáljuk :))

Saját megoldás a mikrós verzió. A birsalmát villával meglehetősen sűrűn beszurkáljuk, majd pár percre a mikróba tesszük. Néha megforgatjuk és amikor kész, kanállal a megfőtt masszát kikaparjuk. Legyünk kellően óvatosak, mivel a massza a forró bitumennel azonos tulajdonságokkal rendelkezik. Főleg kisebb mennyiségnél nyerhetünk így birsmasszát magunknak. 

Természetesen van egy japán kistestvér is, amely sok változattal bír. A többség nem érik be a mi éghajlatunkon, de sikerült találnom két bokrot ami vödörszámra hozza a citromméretű és savanyúságú termést. Mivel a húsa rághatóbb, így aki bírja a savanyút, nyersen is fogyaszthatja. Természetesen lekvár is készülhet belőle, és a mikrós verzióra is alkalmas.