Ugyan a villanykörtével kezdődik a legtöbb eszmefuttatás, de neki van legalább egy mentsége: A párolgó wolfram szál anyaga lerakódik az üvegre és csökkenti az áthaladó fényt. Így sem túl jó a hatásfoka és ez még ront rajta.

Mai kedvencem a magashegyi cipőipar. Amikor az első pár túrasí kombicipőm a pincében egy leeső kalapácstól darabokra hullott és az anyagának az állaga egy rossz minőségű nugátcsoki szintjére puhult, már kezdtem gyanakodni.

A következőt az eredetileg ajánlott La Sportiva Makalu helyett  vettem meg.  A tegnapi napon ez a Mammut Colorado LTH cipő gondolt egy merészet és kertkapu zárás közben ledobta mindkét talpát. Még szerencse, hogy nem egy hegyi fotózásnál történt ugyanez. Érdekes lett volna 8-10 kilométert gyalogolni az egyre fogyó cipőben. A talp belső anyaga szelídült kávézacc állagúra.  Akinek van hasonló, az vigyázzon! Előjele nincs a rohadásnak! Pár nappal előtte kentem bőrápolóval, semmi eltérést nem találtam a bőr és a talprész illesztésénél. A svájci minőség sem mindenben dicsőség:)

Még szerencse, hogy egy hónapja vettem a bolhán egy békebeli, de a mai napig gyártott Steinkoglert. Ami még klasszikus technikával készült:)