Villamosság, a világító semmi

Tudom a cím nem éppen szakszerű, de közelíti a valóságot, és érzékeink is ezt sugalják.

A feszültség alatt álló alkatrész is ugyanúgy néz ki, csak más a fogása.

A villamosság az emberiség néma rabszolgája, ritkán szól de akkor nagyot.

Most éppen a hagyományos izzólámpát nyomják agyon, biztatnak, hogy nem fog fájni, igaz még a cukorgyár romjain sem ült el a por.  A tranzit alapú ellátási rendszerek nagyon sérülékenyek, így egyszerű hazaradírozás fényeshomlokú érdekcsopportok nyomásának engeni.

Az anyós szellemi szintű szélerőműveket pont azzal a Bős-nagymaroknyi vízíerőművel lehetne kiegyensúlyozni amit büszkemellű nagyjaink megakadályoztak megépülni.

madarakat védelmére van pénz, csak az emberek élete lehet veszélyben. Igaz nehéz megmagyarázni, hogy ennyi évvel a holdra szállás után, háromfázisú hálózatban a 0 áram valamely fázisban miért nem magas prioritású üzemzavar.

Ugyan létezik a sántaüzemben fogalma:ahol a nagyfeszültségű távvezeték egyik fázisvezetője kikapcsolt állapotba kerül, azonban - amennyiben a hálózatot mégis üzembe kell helyezni vagy üzemben kell tartani - a két ép feszültségű fázissal lehetséges korlátozott üzemet tartani, írja a témáról egy szaklap. Anno meséltek ebből eredő leáramütött tehéncsordáról, és a gömbvillám az máskor dolgozott.

Címkék: vihar