Villamosság, a világító semmi
Tudom a cím nem éppen szakszerű, de közelíti a valóságot, és érzékeink is ezt sugalják.
A feszültség alatt álló alkatrész is ugyanúgy néz ki, csak más a fogása.
A villamosság az emberiség néma rabszolgája, ritkán szól de akkor nagyot.
Most éppen a hagyományos izzólámpát nyomják agyon, biztatnak, hogy nem fog fájni, igaz még a cukorgyár romjain sem ült el a por. A tranzit alapú ellátási rendszerek nagyon sérülékenyek, így egyszerű hazaradírozás fényeshomlokú érdekcsopportok nyomásának engeni.
Az anyós szellemi szintű szélerőműveket pont azzal a Bős-nagymaroknyi vízíerőművel lehetne kiegyensúlyozni amit büszkemellű nagyjaink megakadályoztak megépülni.
A madarakat védelmére van pénz, csak az emberek élete lehet veszélyben. Igaz nehéz megmagyarázni, hogy ennyi évvel a holdra szállás után, háromfázisú hálózatban a 0 áram valamely fázisban miért nem magas prioritású üzemzavar.
Ugyan létezik a sántaüzemben fogalma:ahol a nagyfeszültségű távvezeték egyik fázisvezetője kikapcsolt állapotba kerül, azonban - amennyiben a hálózatot mégis üzembe kell helyezni vagy üzemben kell tartani - a két ép feszültségű fázissal lehetséges korlátozott üzemet tartani, írja a témáról egy szaklap. Anno meséltek ebből eredő leáramütött tehéncsordáról, és a gömbvillám az máskor dolgozott.